Párkapcsolati coach & mediátor

A jó párkapcsolat tanulható

4 konfliktushelyzet, amikor valójában nem is a pároddal van bajod

A párunkkal való viták során gyakran nem is a felmerülő probléma okozza a konfliktust, hanem a módszer, ahogy a feszültségünket csökkenteni szeretnénk. Íme, négy gyakori konfliktushelyzet, amikor nem is a párunkkal van bajunk, hanem a látásmódunk, a múltbéli sérüléseink okoznak gondot.

1. Mit is akarok valójában?

Amikor tele vagyunk feszültséggel, elbizonytalanodunk a kapcsolatunk jelenét, jövőjét illetően, gyakran vágjuk a párunk fejéhez az elmúlt hónapok, évek minden sértését, bántását. A másikat hibáztatjuk, megsértődünk, és az elvárásainkat hangoztatjuk. Ezzel pedig azt érjük el, hogy a párunk megijed, bezárkózik, eltávolodik. Pedig ennek éppen az ellenkezőjét szerettük volna: szeretetre, megértésre, elfogadásra vágytunk. Csakhogy a “sárkányos” módszerünkkel ennek az ellenkezőjét érjük el, és tuti biztos, hogy nem fogjuk megkapni azt, amit annyira szeretnénk.

Éppen ezért amikor beindul nálad a “sárkány” üzemmód, érdemes egy picit megállni, és végiggondolni, hogy mit is szeretnél valójában. Ha például megértésre és figyelemre vágysz, akkor ezt nagyobb eséllyel fogod megkapni, ha ezt nyílt kérésként fogalmazod meg. Célszerű nagyon pontosan, konkrétan fogalmazni. Ha csak annyit mondasz a párodnak, hogy figyelemre vágyom, akkor ő azt fogja mondani, hogy figyelek, és közben tovább nyomkodja a telefonját. Ha viszont azt mondod, hogy “kérlek, tedd le a telefont, nézz rám, és ne szólj közbe, amíg beszélek”, akkor nagyobb eséllyel érsz célt.

 

2. Szabályozd az indulataidat!

Sajnos sokak számára természetes, hogy amikor valami nem tetszik nekik, akkor elönti őket az indulat, és a legdurvább sértéseket vágják a párjuk fejéhez. Olyan stílusban beszélnek vele, amit egyáltalán nem engednének meg maguknak akkor, ha egy ismerősükkel lenne konfliktusuk. Amikor számon kéred őket, akkor azt mondják, “de hát nekem ilyen lobbanékony a természetem. Fogadd el, hogy ilyen vagyok!” Ez két okból is sántít. Ha egy ilyen emberre egy dühroham közepén rátelefonál a főnöke, akkor ő egy pillanat alatt átalakul, és a lehető legkedvesebb modorában készségesen válaszolgat. Vagyis kiderül, hogy igenis képes szabályozni az indulatait, ha akarja. Másrészt senki nem köteles elviselni azt, hogy a társa ordenáré stílusban ráöntse az összes feszültségét. Ebben az esetben nem arról van szó, hogy ő csak kidühöngi magát. Ez itt már agresszió, amit egy ép önbecsüléssel rendelkező ember nem tűr el.

Sajnos az, akinek ilyen a párja, nagyon könnyen belecsúszik abba, hogy átveszi ezt a stílust, ami egy csöppet sem segít sem az adott kapcsolatban, sem az eljövendő kapcsolataiban. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekei ezt a mintát fogják továbbvinni.

Ha te magad vagy hajlamos a dühöngésre, akkor jó, ha tudod, hogy az indulataid szabályozása kizárólag a te kezedben van!

3. Tényleg gondolatolvasó vagy?

Tegyük fel, hazaérkezik a férfi, alig szól pár szót, leroskad a kanapéra, és vadul nyomkodni kezdi a tévé távkapcsolóját. Mi játszódik le a nő fejében? “Nem szól hozzám. Már biztos nem is érdeklem. Lehet, hogy összejött valamelyik kolléganőjével. Na, nem! Ezt velem nem lehet csinálni!” És már kezdi is “izélgetni” a párját.

Mi történt itt? A nő nem a párja viselkedésére, hanem a saját belső mozijára reagált. A férfi nagy valószínűséggel hulla fáradt, és most még az asszony is “izélgeti”. Ha hajlamos vagy arra, hogy gondolatolvasó-képességeket tulajdoníts magadnak, egy kicsit lassíts, és gondold végig: tényleg ez a baj? Lehetséges esetleg más magyarázata is annak, hogy a párom így viselkedik? Ha ilyen módon nem tudtad csökkenteni a belső feszültségedet, akkor egyszerűbb, ha nyugodtan csak ennyit mondasz: “nagyon hallgatsz. Mi van veled?” Ebben nincs semmi vádló, és nagy eséllyel megnyugtató választ kapsz. A kérdés, hogy hiszel-e neki…

 

4. Mikor válaszolsz már?

Az okoseszközök világában már éjjel-nappal kapcsolatban lehetünk egymással. Ennek számtalan előnye van, de egy nagy hátránya is: elvárjuk a társunktól, hogy azonnal reagáljon. Ha nem így tesz, már be is indul a vádló, számon kérő, kétségbeesett üzenet-cunami. Mi is történik ilyenkor?

Amikor a párunk nem reagál azonnal, megkérdőjeleződik bennünk, hogy fontosak, szerethetőek vagyunk-e. Esetleg elkezdünk arról fantáziálni, hogy megcsal a másik. Ahhoz, hogy meg tudjunk bízni a társunkban, hinnünk kell abban, hogy értékesek vagyunk, és bíznunk kell a másikban. Ez a bizalom a korai gyerekkori, a szüleinkhez való biztonságos kötődésből táplálkozik, illetve a korábbi kapcsolati tapasztalatainkból ered. Ha nem tudunk biztonságosan kötődni, esetleg rossz párkapcsolati emlékeink vannak, akkor újra meg újra ugyanazt a szorongást fogjuk átélni, amikor a társunk nem válaszol azonnal. Sajnos ez a szorongás olyan viselkedést vált ki belőlünk, ami teljesen elijeszti, eltávolítja tőlünk a párunkat. Érdemes tehát végiggondolnunk ezekben a helyzetekben, hogy valóban megbízhatatlan a párunk, vagy ismét csak a régi, jól ismert szorongásunk tört felszínre, és ez okozza a gyanakvásunkat.

Ha szeretnéd megtanulni a hatékony párkapcsolati konfliktuskezelést, nézd meg, hogyan tudok neked segíteni!

Kövess a facebookon is, és biztosan nem maradsz le egyetlen hasznos bejegyzésről sem!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.