Párkapcsolati coach & mediátor

A jó párkapcsolat tanulható

Ezért ne halogasd a válást, szakítást

Pokoli dolog egy olyan párkapcsolatban élni, ahol semmibe vesznek, nem teljesítik egyetlen kérésünket sem, megaláznak, hazudnak nekünk vagy megcsalnak. Ennek ellenére mégis végtelenül sokáig képesek vagyunk kitartani egy szörnyű párkapcsolatban, mert reménykedünk, hogy jobb lesz, a párunk megváltozik, vagy az idő megoldja. Közben pedig egyre zsugorodik a maréknyi önbecsülésünk. De mégis mi segíthet a döntésben?

Párkapcsolati coachként van szerencsém szörnyű házasságokat egészen közelről szemlélni. A pár tagjai veszekednek, gyűlölködnek, bántják egymást, és mégsem képesek arra, hogy pontot tegyenek a kapcsolat végére. Amikor megkérdezem őket, hogy ennyi bántás ellenére miért tartanak ki mégis egymás mellett, sokan azt felelik: “de hát szeretem”. Erre meg szoktam kérdezni: “Mégis mit szeretsz benne? Egészen idáig csak szidtad.” A válasz: “azt nem tudom”. Félre ne érts! Egyáltalán nem ítélem el őket! Néha iszonyatosan nehéz kiszabadulni egy mindkét felet egyaránt károsító kapcsolatból. Ilyenkor a pár mindkét tagja nagyon-nagyon szenved, mert a házassága, párkapcsolata rettenetes, de nem mernek szakítani, mert fogalmuk sincs, hogy mit hoz a jövő: hogyan fognak osztozni házon, kocsin, hitelen, gyereken. Hogyan fogja egyedül fenntartani az életét, amit esetleg már évek, évtizedek óta megosztott valakivel? Lesz még vajon társa? Kell-e még valakinek egy-két gyerekkel?

 

Döntsél minél előbb!

A rossz hír az, hogy minél tovább marad valaki egy ilyen nagyon nehéz, döntés előtti helyzetben, annál nehezebb lesz innen kimozdulnia. Maga a döntés előtti időszak gyakran rosszabb mint ami utána következik. A klienseim, akik végül eljutnak a döntésig, azt mondják, hogy a szakítás, válás elhatározása után megkönnyebbültek. Bár fájdalmas volt a dolog, szomorúak voltak, de már tudták, hogy merre van az előre. Eldöntötték, hogy mit akarnak, most már csak meg kellett valósítani.

Viszont azt tapasztalom, hogy minél tovább marad valaki a döntési szakaszban, annál nehezebben hozza meg a döntést. Amíg azon gondolkodik, hogy váljon, szakítson-e, addig csak őrlődik: nem tud enni, aludni, rendesen dolgozni, mert folyamatosan ezen a kérdésen jár az agya. Közben pedig élik az életüket, folyamatosan megtapasztalja a bántást, megalázást, aminek hatására tovább gyengül az önbecsülése, és egyre nehezebben szánja el magát a külön életre, egyre lehetetlenebbnek tűnik számára, hogy valaha is lesz még párkapcsolata. A kapcsolat pedig egyre rosszabb lesz. Olyasmiket vágnak egymás fejéhez, vagy olyan lépéseket tesznek, amelyek később nagyon nehéz lesz elfelejteni, megbocsátani. Olyan sérüléseket szerezhetnek be, amelyeket piszok nehéz lesz később begyógyítani. Elromolhat annyira a kapcsolat, hogy válás esetében igen nehéz lesz fontos dolgokban egyeztetni. Éppen ezért, azt javaslom, hogy ha felmerül benned a válás, szakítás gondolata, minél előbb jussál dűlőre a kérdésben! Ha még megjavítható a kapcsolat, akkor hajrá! De ha nem, akkor minél előbb határozd el magad a válásra!

Határidő

Ha nagyon bizonytalan vagy abban, hogy mi a helyes döntés, adj magadnak próbaidőt – egészen konkrét időhatárral! Tűzz ki magadnak egy időpontot, amikorra végleg eldöntöd, hogy mi legyen! Ez alatt végiggondolhatod, mi vezetett el eddig. Kibékíthetetlen ellentétek vannak köztetek, vagy egyszerűen csak kihűlt a kapcsolat? Belefáradtatok a mindennapos stresszbe? Megjelent az a bizonyos harmadik? Érdemes tudatosítani, hogy miért tartotok most itt.

Gondold végig azt is, hogy mi szól a kapcsolat mellett, és mi ellene? Látsz még esélyt arra, hogy együtt meg tudjátok javítani? Ha igen, akkor konkrétan mit kell tenni?

Ezeket a kérdéseket megbeszélheted a pároddal, de végiggondolhatod egyedül is. Bárhogy is döntesz, tudnod kell: amíg a jó párkapcsolathoz ketten kelletek, a szakításhoz egyikőtök döntése is elegendő. Ha szakítani akarsz, tedd meg! Rajtad múlik. Ha javítani szeretnél a kapcsolaton, ahhoz már kettőtök közös, nagyon elszánt akarata szükséges. Egyedül nem fog menni. Gondold végig, hogy túl rövid az emberi élet ahhoz, hogy hónapokat, éveket pazarolj el egy olyan kapcsolatra, ami csak neked fontos. Nem lenne jobb egy olyan kapcsolatban élni, ahol nem kell nap mint nap megküzdeni valakivel?

Mondd el személyesen!

Ha mindent megpróbáltatok, és nincs remény, és határozottan tudod, hogy a szakítás a legjobb megoldás, akkor tedd meg határozottan, minél hamarabb – személyesen! Szemtől szemben. Nincs annál megalázóbb,mint amikor valakivel telefonon, sms-ben, facebookon vagy chaten szakítanak. Ennél csak egy fájdalmasabb helyzet van: ha “elfelejtesz” szakítani az illetővel, és soha többé nem jelentkezel. A szakítás, válás önmagában is egy fájdalmas helyzet, ne bántsd meg még jobban azt az embert, akit eddig állítólag szerettél! Egy tisztességes búcsú, elválás mindenkinek jár. Még akkor is, ha végtelenül nehéz, fájdalmas vagy kellemetlen.

A válás bejelentése, közös megbeszélése szintén ilyen fontos. Ha vannak közös ügyeitek, akkor nagyon nem mindegy, hogy milyen hangnemben történik az ezekről való egyeztetés. Éppen ezért lényeges, hogy a válást ne egy veszekedés közben jelentsd be ordítva, hanem lehetőleg nyugodt körülmények között, emberi módon.

Fontos megérteni, hogy nem a szeretetnek kell véget vetni durva módon, hanem az együttélésnek, a másikhoz való szoros érzelmi és testi kötődésnek. Hidd el! Bármennyire is szeretnétek megúszni: nincs fájdalommentes szakítás! De minél előbb megteszitek, annál kevesebb fájdalommal fog járni – feltéve, ha tényleg nem láttok már semmilyen esélyt a kapcsolat megjavítására.

Ha segítségre van szükséged a döntéshez, itt találsz.

Kövess a facebookon is!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.