Párkapcsolati coach & mediátor

A jó párkapcsolat tanulható

Reménytelen szerelem, és ami mögötte van

Biztosan te is voltál már reménytelenül szerelmes, és talán ismersz olyan embereket, akik örökké csak epekednek egy másik ember szerelme után, de beteljesült kapcsolatuk még nem volt. Ők általában szerencsétlennek, pechesnek érzik magukat, pedig ennél azért komolyabb mechanizmusok állnak a jelenség mögött.

boldog-no5

Aki elérhetetlen, az vonzó csak igazán

Amíg távolról epekedünk valaki után, addig könnyű felruházni őt mindenféle szép és jó tulajdonsággal. A valóság nem fog belerondítani az álmodozásunkba, mert soha nem kerülünk annyira közel az illetőhöz, hogy kiderüljön: azok a tulajdonságok, amelyekkel felruháztuk őt, csak a mi fantáziánkban léteznek. Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy a reménytelen szerelem fenntartja önmagát, hiszen nem fogunk csalódni az illetőben, mert nem szembesülünk azokkal a tulajdonságaival, amelyek nem tetszenének nekünk, ha megismernénk vágyaink tárgyát. Így aztán a fényes páncélzatú lovag hosszú időre vágyaink tárgya marad, ha semmit nem teszünk azért, hogy megismerjük. Mi pedig az örök vágyakozás állapotában fogunk időzni, aminek megvan az a haszna, hogy minden egyes nap boldogságot jelent, amikor messziről megcsodálhatjuk az illetőt.

 

A reménytelen szerelem arra szolgál, hogy ne kelljen elköteleződni

Tudom, hogy most legszívesebben megköveznél, hiszen minden reménytelen szerelmes hosszan álmodozik arról, hogy milyen lesz majd, amikor végre egymásra találtok választottaddal. Még az is lehet, hogy mindent elkövetsz, hogy vágyaid tárgyával egy pár legyél. Valójában ilyenkor működik egy rejtett, tudattalan mechanizmus, amely hosszasan benne tartja az embert a reménytelen szerelem állapotában. Méghozzá az, hogy így nem kell elköteleződni, nem kell megnyílni, megmutatni a gyengeségeinket a másiknak, és legfőképp nem kell sebezhetővé válni.

Még egyszer megismétlem: ez nem egy tudatos mozgatórugó! A felszínen azt éled meg, hogy nem jó egyedül, hogy folyton csak bánkódsz, mert a vágyaid nem teljesülnek. De ha igazán vágynál egy elkötelezett kapcsolatra, akkor némi fájdalom árán, de belátnád, hogy ez a szekér téged nem vesz fel, és továbbállnál, keresnél valakit, aki viszonozza az érzéseidet. Valami mégis odaszegez téged ehhez az emberhez. És erre mondhatod azt, hogy ő az igazi a számodra. Én viszont azt mondom, hogy egy tudattalan mechanizmus köt hozzá, mert odabent mélyen tudod, hogy ebből soha nem lesz kapcsolat, és ez tudattalanul nagyon komoly biztonságérzetet ad. Talán azért, mert számodra kapcsolatban lenni nagyon is veszélyes, kiszolgáltatott dolog.

remenytelen-szerelem

Kapcsolatban lenni sebezhetővé tesz

Ha mélyen, őszintén magadba nézel, akkor belátod, hogy kapcsolatban lenni valakivel, veszélyes dolog. Megsebződhetsz, visszautasíthatnak, megbánthatnak, kiderülhet, hogy te sem vagy tökéletes, sőt el is hagyhatnak. Ha viszont reménytelenül és távolról szeretsz valakit, akkor mindezt megspórolhatod magadnak. Lehet, hogy megéled, hogy visszautasítanak, hiszen az epekedésből nem lesz kapcsolat, de nem kell vállalnod annak a kockázatát, hogy megnyitod magadat más előtt, nem derülnek ki a gyengeségeid, hibáid, ezekkel soha nem kell szembesülnöd.

Azok az emberek, akik folyton reménytelenül szerelmesek, nehezen kapcsolódnak másokhoz, annak ellenére, hogy a felszínen lehet, hogy rengeteg barátjuk van, de a viszonyuk velük meglehetősen felszínes. Az elköteleződéstől pedig nagyon félnek.

Ennek a lelki működésnek a gyökereit a csecsemőkori anya-gyerek kapcsolatban kell keresni. Ha az anya szeretete kiszámíthatatlan volt, a baba azt élte meg, hogy a világ egy veszélyes hely, kapcsolatban lenni valakivel nem biztonságos.

Ennek a sérülésnek a „begyógyítása” hosszabb folyamat, és szakember segítségét igényli. A reménytelen szerelem esetén mindig annak kell dolgoznia magának, akinek fájó érzései vannak: ez pedig a hiába epekedő fél. Túltenni magunkat egy ilyen dolgon akkor tudjuk, ha belátjuk, hogy az érzelmeink soha nem kapnak viszonzást. Még akkor sem, ha minden apró jel kapcsán ennek az ellenkezőjét próbáljuk meg elhitetni magunkkal.

Ha úgy érzed, hogy beragadtál egy reménytelen kapcsolatban, nézd meg, hogyan segíthetek neked!

Hozzászólások

  • Bár néhány összefüggésre jól rávilágítasz, ez az alábbi mondat így ebben a formában nem igaz:

    “Azok az emberek, akik folyton reménytelenül szerelmesek, nehezen kapcsolódnak másokhoz, annak ellenére, hogy a felszínen lehet, hogy rengeteg barátjuk van, de a viszonyuk velük meglehetősen felszínes. ”

    Hiszen párkapcsolatban más dinamika működik, mint egy barátságban, így nem feltétlenül igaz, hogy aki elköteleződni nem akar éppen, annak nincsenek mély baráti kapcsolata. Biztos van persze emberek, akikre igaz a fenti állítás, de így általánosan kijelenteni nem lehet ilyet.

    Azzal is vitatkoznék, hogy mindent a kisgyerekkori kötődés-elmélettel magyarázzunk, hisz sokszor például egy nagyon rossz, akár traumatikus párkapcsolati élmény vezethet a későbbi kötődési nehézségekhez, már érett felnőtt korban. Megint csak, veszélyes általánosságokkal dobálózni.

    Ahogyan az ilyen reménytelen szerelmek “mozgatórugóit” leírod, azzal viszont egyet tudok érteni! 🙂

  • Jucus szerint:

    Hát én elakadtam/leragadtam rendesen. Nem tudom hogyan tovább. Pont mint a mama, ő sem tudott továbblépni a papa halála után, pedig lett volna lehetősége bőven. Nehéz a mi családunkban a nőknek.

    • Jánosi Valéria szerint:

      Ahogy a bejegyzésben is írom, van kiút a reménytelen állapotból, csak felelősségvállalás és egy segítő szükséges hozzá. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb te is elszánod magad a változásra. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.